fejléc-vekony

MI AZ A KLASZTER?

Napjainkban a gazdaság és vállalkozásfejlesztési programok egyik leggyakoribb kifejezése a klaszter. A globális verseny hatására sokféle sikeres vállalati megoldás született, amelyek a versenyelőnyök lokális csoportosulására (clustering) támaszkodnak. A klaszter alapvetően egy gyűjtőfogalom, amely a különböző gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációjának összes eltérő megjelenési formáját próbálja összefoglalni.

Minden klaszter alapítás és ezáltal klaszter alapvető célja, hogy a piaci szereplők, az oktatási, a terület és vállalkozásfejlesztési intézmények, és más lehetséges partnerek jól működjenek együtt saját maguk és régiójuk versenyképességének javítása érdekében. Ez a klaszteresedés alapvető mozgatóereje. A klaszter csak akkor életképes, ha a klaszter tagjai között kölcsönös előnyökre épülő érdekközösség alakul ki.

A klaszter fő célja a szervezeti formába tömörített sokszintű és sokszínű együttműködések generálása, amely iparági és/vagy területi elveken alapulva is szerveződhet.

A klaszteresedés előnye legfőképp

  • a vállalkozások együttműködési képességeinek kialakításában, bizalmi kapcsolatok növelésében;
  • közös szolgáltatások, fejlesztések, innovációk kialakításában;
  • térségi és regionális versenyképesség fokozásában;
  • tudásbázis növelésben, tapasztalatcserék kialakításában;
  • szaktudás növelésében, rugalmas információáramlásban nyilvánul meg.

Az azonos értéklánc mentén hálózatosan működő vállalatok, vállalkozások közötti kapcsolatok egyik legjelentősebb versenyképesség-fokozó tényezője, ha együttműködést alakítanak ki a termelés és a fejlesztés mellett a háttériparral és a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, intézményekkel.

A klaszterek belső és külső tevékenységét általában 7 tényező határozza meg, melyek a következők:

  • Földrajzi koncentráció;
  • Ágazati specializáció – a klaszterek egy központi adottság, tevékenység körül alakulnak ki, a legtöbb szereplő ehhez az ágazathoz vagy esetlegesen régióhoz kötődik;
  • Többféle szereplő kapcsolódásának lehetősége – a vállalatok mellett közintézmények, egyetemek, pénzügyi szervezetek;
  • Hozzáadott értéket termelő verseny, szolgáltatásfejlesztés és együttműködés a részvevők között;
  • A kritikus klasztertagság / tömeg egyértelműen belső és külső dinamikát teremt;
  • Életciklusok (induló, fejlődő, akkreditált klaszterek) – hosszú távú tervekkel és ideális esetben hangsúlyos nemzetközi jelenléttel;
  • Innováció – a klaszter szereplői technológiai és szervezeti változások aktív részesei.

4771476_orig

(Forrás: Rosenfeld féle klaszter működési modell )